2011. december 28., szerda

Év végi számvetés (vagy valami ilyesmi)...

Ha a dolgok úgy alakultak volna idén, ahogy azt tavaly ilyenkor elképzeltem, akkor ennek a bejegyzésnek valami olyasmi lenne a címe, hogy "Várólistacsökkentés 2011 kipipálva". Na, ez nem lett a címe :)

Írtam már arról, még jócskán az év eleje felé, hogy milyen furcsának tartom a könyves közösséget elfogó esemény-őrületet, ezt azóta még egy kicsit furcsábbnak gondolom, pláne, mert az eseményekből azóta kihívások lettek, jár értük plecsni (amiről nekem mindig az élmunkás-kitűzők jutnak eszembe nagymamám gyűjteményéből), és mindenki szinte vallásos áhítattal jelentkezik mindenre, amit meghirdetnek. Picit az a benyomásom, hogy ami év elején jó bulinak, játéknak indult, az mostanra "teljesítmény" lett, és ez annyira már nem tetszik. De lehet, hogy csak én vagyok antiszociális, és remélem, azért a többség a helyén kezeli ezeket a kihívásokat...

Én az év folyamán szép lassan elmaradtam velük. Most nem fogom sorba szedni a molyos eseményeket/kihívásokat, amikre jelentkeztem, mert sok van, lusta vagyok, és mostanában ritkábban molyolok, úgyhogy azt sem tudom naprakészen, hogy mit teljesítettem már és mit nem :) Amit viszont sajnos egész pontosan tudok, az a várólistás játék eredménye... ami nem más, mint egy szép nagy bukás.

Pedig én annyira lelkes voltam, tényleg :) Állati jó ötletnek tartottam már egy éve is, és most is, egyszerűen nem úgy jött ki a lépés.  Általános jelenség, hogy amint valami "kötelező" lesz, rögtön nincs kedvünk hozzá, és sajnos, e tekintetben teljesen mindegy, hogy a tanárnéni, vagy mi magunk tettük kötelezővé. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy a jelentkezők nagy számához képest olyan sokan azért nem teljesítették. Ettől függetlenül úgy érzem, sikerrel indulhatok a "legcsúfosabb lebőgés" címéért - nevezzük nevén a gyereket, 12 választott könyvből 1 darabot olvastam el :(

Hogy miért? Most már tudom, hogy rosszul válogattam össze a könyveket (legalábbis az én mostani élethelyzetemben, ezekkel az olvasási szokásokkal nem túl praktikusan). Úgy gondoltam, egy ilyen játék pont arra való, hogy az évek óta tologatott "naaagy" könyveket bepótoljuk. Hogy mennyire nem :) Pláne, ha valaki egyébként félig-meddig munkaszerűen olvas a szabadideje nagy részében - ezt most nyilván lesz, aki félreérti, pláne aki eleve arra van kihegyezve, hogy amit "megrendelésre" olvasunk, az csak kín forrása lehet, pedig nem így van. Viszont az tény, hogy a határidős munkák, recikönyvek, kulturális programok, szerkesztéssel járó tevékenységek mellett, ha van egy szusszanásnyi idő, amikor azt veszek le a polcról, amit akarok, nem feltétlenül azok a nagyon nagy könyvek kellenek. Az már csak hab a tortán, hogy az életem egyéb területein is kicsit túlfeszítettem a húrt, és úgy érzem, szórakozásként nem feltétlenül érfelvágós szépirodalmat kéne olvasnom - sokkal inkább olyan könyveket, amik kikapcsolnak, megnevettetnek, rövidek, könnyen emészthetőek - így nem csoda, hogy a listám tagjai kimaradtak, pedig meggyőződésem, hogy baromi jó könyvek.

Mivel makacs vagyok, a kudarc nem veszi el a kedvem, a jövő évi játékra is jelentkezni fogok, a fentieknek megfelelően összeválogatott listával :) A molyos kihívásaimat meg egyszer csakazértis végignézem, és begyűjtöm a plecsniket.

Akinek sikerült minden saját és nem saját vállalását teljesítenie, annak gratulálok, akinek nem, az ne adja fel, játsszunk jövőre is együtt! 

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...