2012. január 1., vasárnap

2011 könyvekben - a "másik fél" szerint

Életem napsugaras fele összegezte a 2011. év olvasásélményeit az előző posztban, arra provokálva ezzel, hogy én is ekecsöljek valami hasonlót - pedig isten látja lelkem, jobbára nem tartom számon az ilyesmit, és listákat se igen gyártok magamnak, hacsak nem a bevásárláshoz (ha öt tételnél többet diktál a kedves, már hajlamos vagyok elfelejteni ezt-azt).

Ha már csinálom, hát legyek alapos, és számszerűsítsek. Átnézvén a blogunk végül kijött, hogy részemről ötvennyolc könyvről, filmről, eseményről született bejegyzés, plusz tizennégy szubjektívebb hangú ez-meg-az. Nem túl sok - van mentségem (naná:), sokat vállaltam sokaknak, miáltal tavaly se a határidők betartásának bajnokaként tettem azt, amit. Nem szeretek nemet mondani, na! És az se ért kellemesen, hogy az egy szem szememről kiderült, sajna romlik, s a valaha volt "órákig olvasom ami érdekel" állapot csak életem első olvasószemüvegének lakásba oldalgása óta állt helyre úgy amennyire.

Elég szűk hát a merítés, amiből a magam olvasott válogatottja összeáll; szűk, de legalább eklektikus. Van néhány kiszemeltem, amit nem vettem kézbe mégse: a Pixelre például nagyon kíváncsi vagyok, annyian dicsértétek; Timi nem egy szerzeménye engem is érdekelne, A szépség vonala, vagy az új Ulickaja - de itt megállok, még csak az kéne, hogy a vágyaim is listázzam. Vannak dolgok amiről már rég írnom kellett volna - a Sandman - Álomország ismertetője legalább annyit késik majd, mint az első két részé, és be kéne fejezni végre a Vad lovakat, úgy taszigálom odébb, mintha nem tetszene, pedig...

Ennyi magyarázkodás után a lista:

10. Phillip K. Dick: Csordulj könnyem, mondta a rendőr - az egyik legeszelősebb könyve (az egyik nagy tartozásom, az egyik nagy kedvencem...).

9. Ray Bradbury: Gyógyír búskomorságra - "Bradbury nem menekül a fantáziába, hanem előrerohan benne, addig az emberig, aki mer nagyszerű lenni. És minden sorából fénylik a hit, hogy akár mi magunk is lehetünk ez a nagyszerű emberiség."

8. Neal Stephenson: Gyémántkor - nanogőzpunk; a világba, az olvasókönyvbe és Nellbe bele kell szeretni!

7. Grecsó Krisztián: Mellettem elférsz - a Pletykaanyu keresettsége után ilyen üdítően tiszta szövegre nem számítottam. Minden elismerésem!

6. Parti Nagy Lajos: Az étkezés ártalmasságáról - nem ez lesz a kedvencem tőle, de azért nem csalódtam - kicsit fáradt, kicsit kiábrándult, de nagyon a miénk.

5. Dan Simmons: Hyperion bukása - csalok, nekem ez csak fél könyv, viszont a Hyperionnal együtt dobogós volna. Ide nekem az Endymiont!

4. Balla D. Károly: Tejmozi - számomra a tavalyi kortárs művek közül a legfontosabb.

3. M. Trede - L. Bichler: Hirosige - Edo száz nevezetes látképe - szeretnék japán stílusban metszetet készíteni - vagy legalábbis rajzban imitálni ezt a páratlan (számomra megmagyarázhatatlanul otthonos) képi világot.

2. Sjón: A macskaróka - rövid, de ütős izlandi ballada. Néha álmodom vele.

1. J.R.R. Tolkien: A Szilmarilok - ez nem kérdés, akkor sem, ha nem 2011-es megjelenés, és nem is 2011-es első olvasás. Mindig ünnep, ha olvasom.

(És a bónusz: a 2011. év legfájdalmasabban "elrontott jó" könyve, amely kis híján ráfért a listára így is: Bartók Imre: Fém)

Boldog új évet! Olvassunk többet!

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...